A Marson fellelhető élet nyomairól nem csak sci-fi filmekben és bestsellerekben hallhatunk, olvashatunk, hanem a valóságban is. A NASA a terület legjobb szakértőivel már régóta azon dolgozik, hogy sikerüljön többet megtudni a Marson uralkodó viszonyokról.

A tudósok úgy vélik, hogy előfordulhat, a Marson tényleg létezett élet, ám valószínűleg olyan szinten, ahogyan egykoron a Földön a baktériumok. De vajon tényleg kialakult-e az élet bármilyen formája egykoron a vörös bolygón?

Mars misszió több lépésben

A Mars 2020 misszió a remények szerint minden korábbinál több kérdésre lesz majd képes választ adni. A küldetés során a marsjáró nem csak a sziklákat és a felszíni formákat fogja elemezni, hanem a levegőt és a port is.

A marsjáró mérete egy kis SUV méretével egyezik meg, és feladata többek között a minták gyűjtése lesz, amelyeket azután földi laborokban vizsgálják majd. Ennek oka nem más, mint az, hogy a bolygónkon elvégzett elemzések pontosabbak, mintha a marsjáró végezné el azokat a helyszínen.

Elemzések a Földön

A Mars misszió több lépésben valósul majd meg a tervek szerint, melynek első elemeként a marsjáró elvégzi a mintagyűjtést, majd egy másik eszköz felveszi az elraktározott kőzeteket, és a felszálló egységhez szállítja azokat.

Ez utóbbi Mars körüli pályára áll majd, és onnan gyűjti be az objektumot a megfelelő eszköz, ami végül a Földre szállítja azt. A NASA által finanszírozott Mars misszió keretein belül már 2020-ban sor kerül a minták begyűjtésére.

Oxigén nélkül nem megy

A Mars légköre elsősorban szén-dioxidot tartalmaz. Az emberi szervezet számára azonban az oxigén nélkülözhetetlen, ezért ahhoz, hogy akár csak egy ember is elutazzon a Marsra, és ott lélegezni tudjon, igen nagymennyiségű folyékony oxigénre lenne szükség. Ez a technika mai állása mellett nem megoldható az űrhajók csekély kapacitása mellett.

A marsjáró a levegő oxigéntartalmát is vizsgálni fogja kifejezetten azzal a céllal, hogy a jövőben emberek is a bolygóra léphessenek, és ott valamilyen módon akár csak egyetlen nap erejéig is, de megoldható legyen a lélegzés.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az űrkutatás az elmúlt évtizedekben is hatalmasat fejlődött, és várhatóan az elkövetkező időszakban is olyan megoldásokat találnak majd a szakemberek, amelyek forradalmasíthatják az űrutazást, és javíthatják az ember más bolygókon való megtelepedésének esélyét is.

A két kifejezéssel gyakran találkozni. Mindegy, hogy a NASA híreiről van szó, vagy a nagysikerű katasztrófafilmekről, sokszor emlegetik azokat az objektumokat, amelyek potenciálisan veszélyesek lehetnek bolygónk számára. De vajon mit takar ténylegesen az aszteroida és a meteor kifejezés? Mi a különbség a kettő között? Cikkünkben erre keressük a választ.

Nem mindegy az elnevezés!

Nézzük először azt, hogy pontosan mi a különbség az aszteroida és a meteor között! A meteor tulajdonképpen egy fényjelenség, mely során az űrből a légkörbe kerülő kisebb kövek elégnek az atmoszférában. Ténylegesen nem másról van szó, mint a hullócsillagok esetében. Az említett kő, törmelék a meteorit, ami a Nap körül kering, és néha a Föld légkörébe lép. Ha ez a meteor földet is ér, akkor beszélhetünk meteoritról.

Ezekkel szemben az aszteroida vagy más néven kisbolygó olyan égitest, amely köveket, jeget, vasat tartalmaz, és gyakran a Nap körül kering. Előfordulhat az is, hogy saját holddal rendelkezik. Más a helyzet az üstökössel, ami szintén köves, jeges alapanyagú, de ez a Naprendszer külső területeiről érkezik, s a Nap közelében járva kómája és csóvája fejlődik ki. Akár tíz kilométeres mérettel is rendelkezhet, és érdekesség, hogy a ráeső fénynek mindössze négy százalékát veri vissza, tehát alig látható.

Mit tehet a NASA?

A NASA folyamatosan figyelemmel követi azokat a jelentségeket, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek bolygónk számára, sőt, többféle forgatókönyvet is felállítottak már szakemberei egy esetleges szükséghelyzetre. Ezek között az atomtámadás is szerepel, de persze csak a legutolsó elemként. Az AIDA projekt keretein belül arra is igyekeznek felkészülni a szakemberek, hogy adott helyzetben sikerüljön eltéríteni a bolygónk felé száguldó, és annak útját keresztező objektumot.

Vannak, akik szkeptikusak a témával kapcsolatban, főleg, hogy minden igyekezet ellenére is előfordul, hogy nem szerzünk tudomást egy-egy földközelbe érkező objektumról időben, mások hiszik, hogy a bolygó zsenijei és persze a mögöttük álló anyagi háttér tartják olyan fontosnak a ténylegesen használható terveket, hogy azok valóban minden részletre kiterjedően kidolgozottak legyenek.

Tény, hogy a világűr még nagyon sok feltérképezetlen területtel rendelkezik, és bőven akadnak olyan fekete foltok, amelyek hosszú évek kutatási sorozatait teszik szükségessé. A katasztrófafilmekben látható veszélyhelyzetek azonban sajnos nem kizárt, hogy néhány száz év múlva akár valósággá is válhatnak.

A Szaturnusz a Naprendszerben a második legnagyobb bolygó. A Naptól számított ötödik helyet tudhatja magáénak, és akár szabad szemmel is látható a Földről.

Különlegessége, hogy jégből és különféle törmelékekből álló gyűrűrendszerrel rendelkezik, és legalább 62 hold is társul a bolygóhoz. A legnagyobb holdat Titán névre keresztelték, ráadásul ez az egyetlen hold tudomásunk szerint, amely a Naprendszerben légkörrel rendelkezik. De vajon miért marad egyben a Szaturnusz körüli gyűrű?

A titok a holdakban rejlik

A kérdésre sokáig keresték a választ, és a csillagászok harminc éven át azt hitték, hogy ez csak a Janus nevű holdjának köszönhető. Miként azonban a NASA az óta megsemmisült, Cassini űrszondája is bebizonyította, ennél komplexebb erők hatnak a gyűrűkre, melyek hiányában azok egyre inkább szétterjednének, majd egyszerűen eltűnnének a világűrben.

Miként a legfrissebb adatok is alátámasztják, a bolygó több holdjának együttműködése eredményeként marad egyben a gyűrű. Így a Pan, az Atlas, a Pandora, a Prometheus, a Mimas, a Janus és az Epimetheus névre keresztelt holdjai gondoskodnak arról, hogy a bolygó körüli gyűrűk ilyen látványosan egyben maradjanak.

Galileitől a Cassini űrszondáig

A Szaturnusz gyűrűi egyébként körülbelül 400 ezer kilométer szélesek. Ez a távolság annyi, mint a Föld és a Hold közötti táv. A gyűrűk száma 500 és 1000 között mozog, bár azok kialakulása még nagyrészt mindig ismeretlen a tudósok számára. Azt azonban már sikerült megállapítani, hogy a holdak gravitációs hatásának köszönhetően maradnak egyben a gyűrűk.

Galilei fedezte fel egyébként a bolygó sajátosságait, bár 1610-ben még nem tudta, miről is van szó. Idővel kiderült, hogy főként kőzetekből, jégrészecskékből, vas-oxidból állnak a gyűrűk. A kőzetek mérete egy apró porszemtől akár egy busz méretéig terjedhetnek. A gyűrűkben egyébként rések is láthatóak. A Cassini űrszonda azt is felfedezte, hogy a Szaturnusz gyűrűi saját légkörrel rendelkeznek, ami nem másból jön létre, mint a légkör molekuláris oxigénjéből és a gyűrűkben levő jég összjátékából.

A világűr még számtalan izgalmas információt rejt magában, és a korszerű technológiáknak köszönhetően már sikerülhet űrszondákat küldeni olyan távoli pontokra, amelyek felfedezése még az emberi szem számára kevésbé lehetséges. A Szaturnusz gyűrűi és azok működése még kétségkívül tartogatnak ismeretlent számunkra, de az űrkutatás folyamatosan azon van, hogy minél részletesebben feltérképezhetőek legyenek számunkra a Naprendszer távoli bolygói is.

A South by Southwest konferencián jelentette be a Tesla és a SpaceX alapítója, Elon Musk, hogy 2019 közepére a Mars-rakéta készen fog állni a kilövésre.

A texasi Austinban megrendezett éves technológiai és kulturális fesztiválon adott interjújával Musk izgalomba hozta a világot. Elmondta, hogy az első bolygóközi hajó építése már zajlik, és valószínűsíthető, hogy már a jövő év első felében lehet vele tenni kisebb utazásokat.

Azt azonban hozzátette, lehet, hogy igazuk van azoknak, akik ezeket az elképzeléseket túlzottan is optimistának találják. Így volt ez a Falcon Heavy-vel is, amit 2013-ban terveztek útjára bocsátani, de csak idén év elején került sor a kilövésére.

A SpaceX Big Falcon rakétarendszere a remények szerint képes lesz bolygóközi közlekedésere, ezenkívül pedig teljesen újrafelhasználható lesz. Musk abban bízik, hogy ha sikerül kilőni a Mars-rakétát, mindenki számára bebizonyosodik, hogy igenis lehetséges elutazni a Marsra, a példát pedig sokan követik majd.

Elon Mask azt tervezi, hogy 2022-ig feljuttat egy rakományt a Marsra, majd rá 2 évre kiküldi az első asztronautákat is. A legvégső cél pedig az lenne, hogy emberi kolóniák letelepítésére is sor kerülhessen a vörös bolygón.

A SpaceX

A SpaceX nevét történelmi jelentőségű eredmények tették világszerte ismertté. Például, első rakétájuk, a Falcon 1, mely az első olyan folyékony-üzemanyagú rakéta volt, melynek létrehozását magántőkéből finanszírozták, és el is érte a világűrt, mégpedig 2008. szeptember 28-án.

A SpaceX volt az első magánvállalat, mely sikeresen állított Föld körüli pályára egy saját fejlesztésű magánűrhajót, a Dragont, ami 2010. december 9-én sikeresen vissza is tért a Földre. Ezenkívül a világon az első magánvállalatként küldtek űrhajót (a Dragont) Nemzetközi Űrállomáshoz 2012. május 25-én, és a SpaceX volt az első magáncég, melynek sikerült műholdat geoszinkron pályára állítani, erre 2013. december 3-án került sor.

A SpaceX a nagyszabású projektekhez felhasznált eszközök nagy részét maga fejleszti ki és gyártja - pl. a Dragon űrhajót, a Draco, valamint a Merlin és Kestrel hajtóműveket. Ennek egyrészt költséghatékonyság, másrészt minőségellenőrzés szempontjából van fontos szerepe.

A NASA 2006-ban szerződést kötött a SpaceX-szel egy Nemzetközi Űrállomást elérni képes teherűrhajó kifejlesztésére és megépítésére. A vállalatnak ez a működési rendszere lehetővé teszi, hogy a legalacsonyabb árakat kínálja az ügyfeleknek, és hogy az űripari versenytársakhoz képest sokkal gyorsabban fejlesszen ki eszközöket.

A NASA és a SpaceX között 2006-ban jött létre szerződés egy rendszer létrehozására és demonstrációs célzattal történő fellövésére a Nemzetközi Űrállomás működéséhez szükséges ellátmány biztosítása céljából. A SpaceX a szerződésben vállalt feladatoknak eleget is tett, hiszen azóta már négy alkalommal sikerült ellátmányt juttatniuk a Nemzetközi Űrállomásra.